Ha a Lasombra klán a Szabbat szíve, úgy a Tzimisce klán a Szabbat lelke lehet. Jelenlétük még a többi vámpírt is zavarba ejti, nem hiába nevezték el szörnyetegeknek őket a régmúlt éjjeleken. A Tzimiscek védjegye, az Ezertest diszciplína közrémület tárgya; a Vértestvérek félve suttognak a pillanatnyi kedvtelésből eltorzított, megnyomorított testekről, a lidérces "kísértetekről", az embertelenül kifinomult kínzásokról.
Első látásra gyakran érthetetlennek tűnik ez a rettenet. A legtöbb Tzimisce visszahúzódó, tisztánlátó elme, messze esik a Szabbat üvöltő, vonyító falkáitól. Értelmes lényeknek tűnnek, megdöbbentően intelligensek, a tudomány titkait fürkészik rendületlenül, és vendégeikhez mindig kedvesek. Akik azonban közelebbi kapcsolatba kerülnek a szörnyetegekkel, azok hamar rájönnek, hogy ez az emberi felszín valami... nagyon mást takar. Évezredek lankadatlan kutatásával a Tzimiscek egyre közelebb jutottak a vámpírok mibenlétének megfejtéséhez, testüket, elméjüket újabb és egyre idegenebb formákba csavarva miközben. Amennyiben szükségesnek, tanulságosnak vagy akár csak élvezetesnek ígérkezik egy kísérlet, a szörnyetegek nem haboznak másokat is megkínozni. Míg a fiatalabbaknál ezt szadizmusnak vagy kegyetlenségnek is betudható, az öreg Tzimiscek egészen egyszerűen nem értik már sem a szenvedést, sem a kegyelem mibenlétét - vagy talán értik még, csak nem tartják fontosnak.
A Tzimisce egykor a leghatalmasabb klánok közé tartozott. Szinte az egész Kelet-Európát uralták, hatalmas varázslók lévén a halandókat épp úgy, mint testvéreiket. A legtöbb vámpírtörténetet ők ihlették. Klán, klán után próbálta megdönteni őket, és végül a Tremere-eknek sikerült is; sőt, sokan úgy tartják, a Tremere alapítói Tzimisce vérrel csikarták ki a halhatatlanságot. A Tzimiscek engesztelhetetlenül gyűlölik ezért a boszorkánymestereket, és a Szabbat kezére kerülő Tremere-ek kínos halált halnak.
A Nagy Anarch felkelés idején a Tzimisce klán önmaga ellen fordult, a fiatalabb vámpírok rájöttek, hogyan szabadulhatnak meg a rájuk kényszerített vérköteléktől. A küzdelemben a fiatal szörnyetegek sok öreget megöltek, és tulajdon hatalmuk utolsó bástyáit is a porba döntötték. A Szabbatban sokan beszélik, hogy Ősatyjukat is megkeresték és elpusztították ekkor a Tzimiscek, de a klán tagjai sem erősíteni nem erősítik, se tagadni sem tagadják ezt a hírt.
A Tzimisce a Szabbat tudósai, tanácsadói, papjai. A szekta sok szokása ered a Tzimisce klán hagyományaiból. A vámpírizmus határainak és lehetőségeinek vizsgálatával a szörnyetegek a Vértestvérek élőholt-létének célját akarják felderíteni. Ha ennek az Ősatyák elpusztítása, a kamarilla eltörlése és millió halandó kínhalála az ára, nos minden kísérletnek vannak árnyoldalai...

Gúnynév: Szörnyetegek

Szekta: A legtöbb Tzimisce a Szabbatot szolgálja. Néhány nagyhatalmú öreg a függetlenséget választotta; ők alighanem Inconnuk. Szinte egy Tzimisce sem csatlakozott a Kamarillához; még a Szabbat-ellenes szörnyetegek is ízléstelennek tartják a halandók közt bujkáló szektát.

Megjelenés: Az Ezertest diszciplína mestereiként a Tzimisce gyakorolta szemkápráztatóak - szemkápráztatóan szépek vagy ocsmányak, ahogy épp kedvük tartja. A hatalmukat kutató fiatal Tzimiscek különféle kísérleteket végeznek tulajdon testükön. Az öregek inkább a hibátlan, szimmetrikus formákat kedvelik; a test végül nem is több hasznos gépezetnél. A Tzimiscek arca a tökély üres maszkja, keveset nevetnek, bár különösen izgalmas kísérletek közben fel-felkuncognak néha.

Menedék: A Tzimiscek nagyon zárkózott lények, menedékük sértetlensége rendkívül fontos. A klánban részletesen kidolgozott szabályok vonatkoznak a vendéglátásra. A meghívott vendégekért a szörnyetek saját életével felel; a hívatlanokat a világ végéig üldözik és kegyetlen kínhalálnak adják. Meglepő módon a Tzimisce menedékek nem olyan kényelmesek és szépek, mint a Ventrue-k vagy a Toreadorok otthonai. A halandók szokásai hidegen hagyják a Tzimisceket.

Háttér: A Tzimiscek mindig körültekintően választják meg Gyermeküket: minthogy a Gyermek az Atyjára üt, csak olyan halandó jöhet szóba, aki a klán ügyét előrébb viheti. A Gyermek kiválósága és tehetsége az elvont tudományos elméletek terén vagy a különös kegyetlenséggel elkövetett sorozatgyilkosságokban mutatkozik meg, az már teljesen lényegtelen.

Karakteralkotás: A Tzimisce klánban a Mentális tulajdonságokat tartják legértékesebbnek. Bár általában nemesi származásúak, a Szabbat Tzimisceket nem érdekli a társadalmi élet - ezért a Szociális tulajdonságok (az egy Megjelenés kivételével) ritkán elsőrangúak. Az Ismereteket kedvelik, és a Tzimiscek gyakorta követik a Megvilágosodás ösvényét Emberségük megtartásakor. A Tzimisceknél gyakori a Státusz (a Szabbaton belül), az Anyagi háttér valamint a Csatlósok (ghoulok).

Klán diszciplínák: Bestia, Jelenés, Ezertest

Gyengeségek: A Tzimisce területekhez kötött lények, menedéküket nem adják föl, vadul védik mindenki ellen. Alvásközben legalább két maréknyi földnek kell lennie mellette halandó élete valamelyik fontos színteréről - a szülői ház mellől, vagy a temetőből, ahol vámpírrá vált. ha ez nincs mellette, kockatartalékuk 24 óránként feleződik, egészen addig, amíg minden cselekvéshez már csak egy kockát használhat. Ez az állapot mindaddig megmarad, amíg egy teljes napot nem pihen a saját földjében.

Szervezet: Örökségükbe és szokásaikba vetett büszke hitük dacára a Tzimisce klán igen szervezetlen. Az Atyák közelebb állnak Gyermekeikhez, mint a Szabbat vámpíroknál szokásos, de egy idő után minden szörnyeteg a saját lábára áll. A klán egy tagja viseli az ősi Voivode címet: névleg ő a klán vezére, de valójában inkább pap, a szertartások vezetője semmint ideiglenes uralkodó.

Vérvonal: A Tzimiscek nagy része származik szakosodott "ghoul családokból", akik már hosszú ideje a klánt szolgálják. A Bratovich családból származó vámpírok a Jelenés diszciplína helyet az Őserőt használják, de célszámuk eggyel nő az Őrjöngés elkerülésekor. Néhány Tzimisce koldun, azaz varázsló. Ők az Ezertest Diszciplínát cserélték föl a Taumaturgiára, de esetükben eggyel nő a mágia elleni védekezés célszáma.

Idézet: "Isten hozott: isten hozott! megtisztelsz, hogy a Dzsihad ostoba küzdelmét félretehettük erre az éjszakára, hogy szerény fedelem alá térhess a vendéglátás szellem... Mi? Miért borzongsz? Ó, az a zaj! Csekélység! Nem kell aggódnod miatta, kedves vendég!"